Tűzrőlpattant

Régen volt már a blogon, hogy édes ízek lopták volna be magukat a recepteim soraiba.

Na de most!

Íme a hétvégi „ágybavivős” reggelink:-)

Eperszezon van, nyílik a levendula, muszáj volt a kettőt kombinálnom.

A fonat szénhidrátcsökkentett lisztből (Diabestarból) készült, de egyébként ha normál üzemmódban vagyunk, sima lisztből szoktam csinálni. Sajnos úgy sokkal finomabb, de a Diabestarral is működik a recept. Viszont a szénhidrát-csökkentett lisztek magas rosttartalmuknál fogva jóval több folyadékot vesznek fel, ráadásul gyártótól függően változik ez a tulajdonságuk. Ezért írtam körülbelüli mennyiséget a tejre.

Epres vajkrém

Hozzávalók:

10 dkg puha vaj

5 dkg Philadelphia krémsajt

5 dkg xilit / porcukor

10 dkg eper

A xilitet kávédarálón porrá őröljük, majd az összes többi hozzávalóval együtt botmixerrel egyneművé dolgozzuk. Hűtőben „kifagyasztjuk”. Jól kenhető vajkrémszerű állagot kapunk.

Levendulás túrós fonat

Hozzávalók:

20 dkg túró

30 dkg szénhidrát-csökkentett liszt / finom liszt

10 dkg xilit / cukor

10 dkg vaj

1 tojás

kb.1-1,5 dl tej (függ a liszt fajtájától)

1 kiskanál levendula virág

1 kiskanál vaníliakivonat

½ cs. sütőpor

A vajat a xilittel habosra keverjük. Hozzáadjuk a tojást, a túrót, a tejet, majd a sütőporral elkevert lisztet. Ízesítjük a vaníliával és a levendulával. Ha a tészta nagyon ragadna, egy kevés liszttel javítsunk az állagán, de ne vigyük túlzásba. Osszuk a tésztát először 2 részre, majd egyenként 4 részre. Majd minden egyes részt további 3 részre, amiből sodorjunk ujjnyi vastagságú rudakat, és készítsünk belőlük fonatokat. Kenjük meg a tetejüket tojással, és süssük aranybarnára 180 fokon.

A „plakátragasztó”megdicsőülése

Kiskoromban Nagymamámnál sokszor ettem krumplifőzeléket hagyományosan rántással, babérlevéllel, sok tejföllel. Sűrű volt, megállt benne a kanál Nagyapám ezért csak „plakátragasztónak”csúfolta. Ennek ellenére szerettük ezt az ételt. Mikor tavasszal megjelent az első újkrumpli, a Mama egy nagy csomag újhagymaszárat és petrezselymet aprított fel, amit kacsazsíron megfuttatott és ezen a zöldfűszer-ágyon pírította aranybarnára az apró krumplikat. Szentségtörés lett volna bármit is enni hozzá egy nagy tál fejes salátán kívül. De még nagyobb, főben járó bűntény lett volna főzeléknek megfőzni.

Mégis hiába volt minden „gasztroszocializációm”, mert ennek ellenére újkrumpli-főzelék fog főni a konyhámban és még csak nem is hagyományos módon.

Továbbra is követve a diétás nyomvonalat liszt nélkül, önmagával sűrítem, de hogy ínyenc énemnek is kedvezzek, víz helyett csontlevest használok, tejföl helyett pedig mascarponét. Bár cseppet úgy tűnhet, hogy elszaladt a ló a kalóriaszükséglet szempontjából, én mégis azzal vígasztalom magam, hogy nagy víztartalmának köszönhetően az újkrumpli alacsony kalóriatartalmú – öreg társához képest.

Hozzávalók:

1 kg apró újkrumpli

kb. 1 l csontleves

1 közepes hagyma

kevés vaj

10 dkg mascarpone

1 csokor petrezselyem

só, frissen őrölt bors

citromlé

A krumplit legalább fél óráig vízbe áztatom, hogy a héja könnyebben lejöjjön. Késsel lekapirgálom a héját. Asszonyok-a-fonóban művelet, de az esti híradó alatt simán megvan vele az ember. A hagymát felaprítom, a vajon megfuttatom, rádobom a krumplit, és felöntöm annyi csontlével, hogy ellepje és megsózom. Fedő alatt kb. 15-20 percig főzöm. Ha megfőtt, kevesebb mint a fele krumplit a főzőlével turmixolom és hozzákeverem a mascarponét, ízesítem citromlével, apróra vágott petrezselyemmel és hozzáadom a maradék egészben hagyott krumpigolyót is. Tálalásnál megszórom frissen őrölt borssal.

Ha a libamáj a májak királynője, akkor a borjúmáj az egyik udvarhölgye. Akár sülve, akár rántva, esetleg pástétomnak felőlem jöhet bárhogyan! Napjainkban inkább kalóriaszegényebb kiadásban:) Szinte lehetetlen túlsütni, annyira krémesen lágy, pedig zsírtartalma még a csirkemájnál is kevesebb. Giorgio Locatelli Ízek Itáliája könyvében találtam egy fantasztikus receptet, azóta a borjúmájat csak így készítem. Igaz, kicsit „kényelmesítettem”a receptet, elhagyva egy-két műveletet, de a végeredményen ez mit sem változtat. Köretnek citromos-petrezselymes pirított óriásbabot (sajnos, még konzervet) ettünk hozzá jó sok krémesre sült újfokhagymával és újhagymával.

Hozzávalók 2 személyre:

4 szelet borjúmáj

2 evőkanál olívaolaj

1 evőkanál hideg vaj

kb.1/2 dl balzsmecet

Só, bors

A körethez:

1 doboz (konzerv) óriás fehérbab

1 csomag gömbölyű fejű újhagyma

2 kisebb újfokhagyma

1 citrom leve

só, bors

kis csokor petrezselyem

Olívaolaj

Egy nagy serpenyőben forró olívaolajon kérget sütünk a májszeleteknek, sózzuk, borsozzuk. Ez a művelet csak 1-2 percig tartson, nehogy kiszárítsuk a májat. Kitesszük a májat egy tálra, és a visszamaradt szafthoz öntjük a balzsamecetet, közepes lángon szirupos állagúra sűrítjük. Félrevesszük a serpenyőt a tűzről, és a hideg vajat hozzákeverjük a mártáshoz. Ekkor visszahelyezzük a májszeleteket a serpenyőbe, és visszatesszük még további fél percre a serpenyőt a tűzhelyre.

A babot a levétől lecsepegtetjük, közben az újhagymát és az újfokhagymát megtisztítjuk. Levágjuk a hagyma szárait (amit felhasználhatunk akár krémlevesnek is), és a fokhagymát gerezdekre bontjuk. Serpenyőben kevés olívaolajon megpirítjuk őket, majd a babot is hozzáadjuk, és még egy kis ideig együtt pirítjuk, sózzuk, borsozzuk. A tűzről levéve megöntözzük a citromlével és megszórjuk apróra vágott petrezselyemmel. Aki nem kíméli a kalóriáit, tálalásnál még nyakon öntheti olívaolajjal.

Ismét egy bodzás receptet hoztam, de most sós felfogásban! Javában diétázunk, így ennek szellemében főleg fehérhúsokat fogyasztunk. Aki hasonló cipőben jár, az tudja, hogy egy idő után már a csirkemell puszta látványától is kimenekülne az ember a világból. Hogy ne járjunk így, szokatlanabb ízkombinációkat is bevetettünk. Ez a kombó tálcán kínálta magát, mivel a kertben továbbra is rengeteg a bodza, a mogyorós karalábét pedig már rég ki akartam próbálni. Az eredményről legyen elég annyi, hogy családunk férfi tagja – aki egyébként a zöldségvilággal kifejezetten háborús viszonyban áll – nemcsak a kellemesen muskotályos pipimellet tüntette el secperc alatt, hanem a karalábét is, mind egy szálig.

Hozzávalók 2 személyre:

1 egész csirkemell filé két félbe vágva

vaj a sütéshez

A páchoz:

2 dl fehérbor

1 teás kanál só

1 gerezd zúzott fokhagyma

frissen őrölt bors

3 bodzavirág

A páclé hozzávalóit összekeverjük, és a húst 4-5 órára benne hagyjuk.

Papírtörlővel alaposan leitatjuk róluk a páclevet, közben egy serpenyőben vajat forrósítunk. A csirkemelleket mindkét oldalukon 2-2 percig sütjük, majd további pár percig letakarva pihentetjük. Tálaláskor felszeleteljük.

A mogyorós karalábé hozzávalói:

személyenként 1 közepes karalábé

1 ek vaj

1 ek méz

5 dkg sós mogyoró

A karalábét megtisztítjuk és kis kockákra vágjuk. Egy serpenyőben megpirítjuk a mogyorót, amit mozsárban durvára törünk. Ugyanabban a serpenyőben vajat olvasztunk, és rádobjuk a karalábékockákat. Sózzuk, borsozzuk és kb. fél deci vízzel fedő alatt roppanósra pároljuk. Mikor már majdnem teljesen elfőtt a leve, hozzáadjuk a mézet, és kissé „rápirítjuk” a karalábéra. Tálalásnál megszórjuk a mogyoróval.

Indul a bodzaszezon! A szezonnyitó recept pedig ismét a diéta jegyében készült.

Már egy hete, hogy belengi a környéket a bodzavirág muskotályos illata. Nekem pedig beindult tőle a fantáziám. Tegnap be is cserkésztük a közelebbi bokrokat és szedtünk egy kis kosárnyit. A szörp holnapra kész, a maradék egyik részéből bodzás-túrós rétes készült, a másik adagból bodzás bor érlelődik. Tervezem a tokajis bodzazselé befőzését is! Azt már le sem merem írni, hogy bodzaborban pácolt husi lesz a holnapi ebéd…teljesen be vagyunk bodzulva!

Hozzávalók 2 rúdhoz:

½ kg túró

2 egész tojás

10 dkg fruktóz

1 egész citrom héja

1 lime héja

½ citrom leve

½ lime leve

6-7 bodzavirág

1 cs. réteslap

olvasztott vaj

A bodzavirágot megszabadítjuk a száraitól, és összekeverjük a túróval, tojásokkal, fruktózzal, citromhéjjal és citromlével. A rétesfeltekerési hadműveletet egy nedves konyharuhán végezzük. 1 rúdhoz 3-4 lapot használunk, melyeket egyenként megkenünk olvasztott vajjal, a téglalap hosszabbik szélére egyenletesen ráhalmozzuk a töltelék felét, a tésztalap két végét ráhajtjuk , és a konyharuha segítségével feltekerjük a rétest. A tetejét megkenjük olvasztott vajjal. És 180 fokon addig sütjük, míg szép barnás színt nem kap.